Az N-Gage tavaly október 6-án jelent meg hivatalosan. A hírek szerint nem vált be igazán, nem lett olyan sikeres, mint amilyennek várták. Nemsokára a boltokban van a felfrissített eszköz, amely N-Gage QD nevet visel, hátha ez jobban megmozgatja a potenciális játékosokat, de ha nem is, arra mindenképp jó, hogy az eredeti N-Gage árát kissé lenyomja. A finnek döngõ mellkassal hirdették, hogy a QD-t úgy alakították ki, hogy figyelembe vették a vásárlói visszajelzéseket is. Mondjuk engem speciel nem kérdeztek, és egyébként is nagy marketing dumának gondoltam, de az N-Gage QD tényleg olyan, mintha az eredeti N-Gage logikai bukfenceit kiküszöbölték volna, ám itt csak a kevés pénzbe kerülõ fejlesztésekre, ergonómiai újításokra gondoljon az olvasó. Elõször is, a QD kisebb lett, 16 mm-rel keskenyebbre sikeredett. Hála istennek elfelejtették a Miki Egér üzemmódot is, az új N-Gage-et már nem élével kell a fülünkhöz tartani, hogy halljunk is valamit, hanem mint a 3300-át, lapjával. Kicsit kevésbé vad a külsõ, és sikerült úgy átrendezni a gombokat is, hogy könnyebb lett például az SMS írása. Szóval rengeteg apróság, ami itt nem hagzott el, arra majd lentebb kitérünk. Állítólag a két N-Gage teljesen kompatibilis, úgyhogy aggodalomra semmi ok: a régi játékok is futnak a QD-n.
A telefont körbeveszi egy gumigyûrû, ennek egyik részét kell erõsen nyomni a bekapcsoláshoz. Ez nem túl szerencsés megoldás, a gyûrû azonban feltehetõleg kicsit jobban megvédi az esésektõl a készüléket. Talán a Nokia mérnökeinek lelki szemei elõtt a játékélménytõl teljes extázisba esett vásárlók jelentek meg, akik már nem tudták kontrollálni mozgásukat, és sorra hajították el N-Gage készülékeiket, nem tudom. A kijelzõ maradt a régi, pedig szerintem sok vásárlónak sírhatott a szája, hogy miért csak 4096 színû a display, de valószínûleg költségkímélési célzatból ugyanaz maradt, mint a régiben. Lehet, hogy az N-Gage 2-re tartalékolják a nagyobb dobásokat a marketingesek. A rendszer ugyanaz a Symbian, Series 60-as platformon, csak most kapott egy N-Gage színsémát, ahol az ikonok narancssárgás árnyalattal jelennek meg. Továbbra is pozitívum, hogy nem kell scrollozni a fõmenüt, a kilenc ikon pont elfér a kijelzõn. Ha végigmászunk a funkciókon, akkor egyértelmû, hogy spórolás miatt néhány dolog kimaradt. Mondjuk például az FM rádió és az MP3 lejátszó, illetve odalett a kábeles csatlakoztathatóság lehetõsége is számítógéphez.

A telefonkönyv, az üzenetek és az alapvetõ funkciók semmi újdonságot nem mutatnak, nemhogy az elõzõ N-Gage-hez képest, hanem mivel Symbian rendszer van a QD-ben, ezért aki látott már ilyet, annak minden egyértelmû lesz. Ami változott, az a vezérlésnek egy nagyon fontos momentuma: eddig a négyállású navigációs gomb közepe volt az OK billentyû, most egy külön kis pipával szimbolizált gomb szolgál erre, és nagyban megkönnyíti a készülék kezelését. További pozitívum, hogy C billentyû átkerült a kijelzõ másik oldalára, így már egy kézzel is lehet üzenetet írni. Az teljes memória mérete maradt a 3,4 mega, ide tárolódik az összes adat, telefonkönyv, üzenetek, naptárbejegyzések, hangok, alkalmazások, képek. Engem az üzeneteknél ért némi csalódás: az e-mail kliens nem ismeri a hitelesített SMTP-t, MMS küldésnél pedig nincs lehetõségünk több diából álló üzenetet szerkeszteni.
A naptár rendben van, havi, heti és napi nézet is megtalálható benne, az Extrák menüben pedig megtaláljuk a számológépet, a valutaátváltót, az ébresztõóraát, mely természetesen kikapcsolva is mûködik, és a maximum 1 perces hanganyag rögzítésére képes diktafon funkciót is. A dallamszerkesztõ is itt található, de teljesen haszontalan, hiszen csak egyszólamú prüntyügések készíthetõek vele. Itt az Extrák között bukkanhatunk a "Kijelzõmentõre", amely gyakorlatilag aktiválás után egy meghatározott billentyûzetkombináció megnyomásakor screenshotot készít a kijelzõrõl, és lementi a képek közé. Gondolom arra találták ki, hogy mondjuk egy Tony Hawk's Pro Skater közbeni fantasztikus trükköket egyik N-Gage játékos a másik számára MMS-ben vagy Bluetoothon továbbíthassa.
A tesztkészülékhez a SIMS nevû játék farmon játszódó epizódja volt mellékelve. Elõször is nagyszerû hír, hogy a QD-ben nem kell levenni az akkumulátort ahhoz, hogy kiszedhessük a memóriakártyát, hiszen a Nokiának is sikerült végre megoldania, hogy a készülék oldalába becsúsztatható legyen az MMC kártya, rajta a játékkal. Nos, tehát, a SIMS N-Gage változata is remekre sikerült, sokat szórakoztam vele a napokban, és igen, el lehet mondani, hogy ezek a játékok egy kategóriával szórakoztatóbbak, mint az eddigi mobiltelefonos unalomûzõk. Ha sokat vonatoznék, esetleg elgondolkodnék egy QD vételén...

Adatkommunikáció szempontjából egyedül a Bluetooth lehetõsége van meg, infra nincsen a telefonon, az USB-t is kiírtották belõle. A még mindig csak 3+2 idõréses GPRS mérsékelt sebességû internetezést tesz lehetõvé, viszont kiemelendõ, hogy a telefonban van HTML böngészõ is, bár természetesen nem teljes értekû, és irtózatosan lassú. A lassúság úgy értendõ, hogy a behozott oldalon jobbra balra közlekedni csak nagyon sok várakozással lehet. Az N-Gage Arenához való csatlakozás rögtön az elsõ menüpontja a készüléknek, itt a játékosok egymással is összemérhetik a tudásukat, illetve az elõdhö hasonlóan Bluetoothon egyszerre hat ember tud megmérkõzni egymás ellen.
Erõsebb akkumulátor került a QD hátuljába, ami érzõdik is: az 1070 mAh-es Lithium Ion telep 4-5 napig is simán elmegy. Reggel például lehúztam a töltõrõl, azóta néhány SMS-t küldtem ide-oda, volt összesen 10-15 perc beszélgetésem, és legalább fél órát mászkáltam a farmon, és most, késõ délután még mindig teljes energiát mutat az állapotjelzõ. Az N-Gage QD a legfontosabb hibákon segítõ modellfrissítésnek tekinthetõ, a nagyobb dolgokat, mint mondjuk egy finomabb, több színû kijelzõ, vagy egy integrált fényképezõgép valószínûleg az N-Gage 2-re tartalékolják. Addig talán a QD fenntartja az érdeklõdést a Nokia konzol iránt, bár egy-két funkciót igazán kár volt kivenni, viszont az tény, hogy sokkal kényelmesebben lehet telefonként használni az eszközt. A design pedig ízlés dolga, eddig senkivel nem találkoztam, akinek tetszett volna, de lehet, hogy csupa konzervatív ismerõsöm van...
Bog |