Sharp GX-10

Régen, nagyon régen volt egy készülék, Pannon Mx-3000. Magyarországon azóta sem volt a piacon olyan készülék, melyet kizárólagosan egy szolgáltató értékesített volna gyakorlatilag a saját márkaneve alatt. A Sharp GX-10-es a Vodafone kínálatában Sharpként szerepel ugyan, de kívül-belül egyértelmûen és specifikusan a Vodafone ügyfelei számára készült. Jó ez mindkét cég számára, hiszen a Vodafone ügyfelei kulcsra készen kapnak telefont, nem kell a beállításokkal bajlódniuk, a szolgáltató így nagyobb bevételre tehet szert az extra szolgáltatásaiból, melyek integrálva vannak a telefon menüjében, és jó a Sharpnak is, hiszen mobiltechnológiában gyakorlatilag ismeretlen, de a világ legnagyobb kommunikációs cégével kötött megállapodás garantáltan ismertté teszi. Kérdés, hogy az ismertség mellett kivívja-e magának az elismertséget is, errõl szól(hat) ez a teszt. Illetve már kivívta, hiszen az év mobiltelefonjának választották meg, de attól még... Külsõre a telefon az összecsukható trend jeles képviselõje. Összecsukva sem kicsiny (94x48x26mm), meglehetõsen vastag, de kinyitva hatalmas. Rövidke külsõ antennája nem zavaró. A külsõ kétsoros kijelzõ csak a legszükségesebbekrõl tájékoztat: telep töltöttsége, térerõ, GPRS jel, és dátummal kombinált idõ. A fedlap alsó részén található a fényképezõgép lencséje, és egy remek ötlet mellette: egy enyhén domború apró tükör, mellyel önarckép készítésekor nagyjából betájolhatjuk a fejünket. Szintén itt helyezkedik el a pirosan és zölden világító LED. Elõttem rejtélyes okból a külsõ kijelzõ fölé ráírták, hogy "Liquid crystal display", hát tényleg nem jöttem volna rá magamtól... Az antenna mellett piciny infra figyel, oldalt pedig a hangerõgombok kaptak helyet. Alul mûanyag sipka takarja a töltõcsatlakozót, gyanítom, hogy az adatkábel is ide érkezik (sajnos ilyen nem volt a birtokomban). Hát akkor hajtogassunk! Kinyitáskor elsõ furcsa dolog, hogy nagyon határozottan "kikattan" a flip, és stabilan rögzül ebben a nyitott pozicíóban. Masszív benyomást kelt az egész, nem recseg-ropog. A nagyméretû, 65000 színû TFT kijelzõ felül helyezkedik el, alatta króm funkcióbillentyûk, ezek alatt a mattezüst számbillentyûk. A navigációs körbillentyû közepén jókora M betû hívja fel magára a figyelmet - szerepe szerint inkább OK gomb lehetne. Bekapcsolás után kapunk az arcunkba egy kis Vodafone reklámot, némi polifonikus effekttel megtámogatva, majd feltárul a fõképernyõ. A kijelzõ megvilágítása, színmélyésge, felbontása tökéletes, talán egy hangyányit haloványabb a számomra etalon Samsung S100-nál. A háttérkép opcionális, alapból persze mi más lenne, mint Vodafone image reklám... Szerencsére minden kép váloztatható, a bekapcsolás - kikapcsolás ugyanúgy, mint a háttér. A menü nagyjából logikus, végig domináns a piros (vajon miért), az egyes menüpontokat sematikus ábrák illusztrálják. Semmi fotójelleg, inkább az IKEA szerelési útmutatók stílusából örökölt valamit. Viszont jól eltaláltak, egyszerûek, érthetõek. A kijelzõ alatti funkciógombok az üzenetekhez, illetve a Live! szolgáltatáshoz visznek. A Live!-ról túl sokat nem írnék, mert elsõsorban itt telefonokkal foglalkozunk, nem pedig szolgáltatásokkal, de annyi biztos, hogy a Sharp és a Live! elég jól mûködik együtt. Nézzük rögtön az üzeneteket! A fényképezõgép nyilván sejteti az MMS meglétét, ez az elsõ menüpont. Az összebarkácsolt MMS természetesen tartalmazhat képet (JPG, GIF), hangot (MIDI), és szöveget, elküldés elõtt kiírja az üzenet méretét és kér még egy megerõsítést. (Jobbra látható egy jó öreg Yoda MMS-ként.) Ezután addig ugrál a kis boríték a kijelzõn, míg el nem megy az üzenet. Elõttem ismeretlen okból két alkalommal elõfordult, hogy MMS érkezésekor az üzenet nem töltõdött le, hanem a telefon jelezte az érkezést, majd ránk hagyta a letöltés elindítását. Ilyenkor rendszerint le is fagyott, ki-bekapcs után viszont amint megérezte a GPRS jelet, egybõl leszedte az üzenetet. Pozitív, hogy a felvett hangjegyzeteket is elküldhetjük MMS-ben, illetve beállíthatjuk azokat csengõhangként is. Ha maradunk a hagyományos SMS írásánál, akkor több furcsasággal kell szembesülnünk: automatikusan predektív a szövegbevitel, ezt mindig ki kell kapcsolni, fõleg, hogy angol a software a telefonban. A másik teljesen hülye, és 2003-ban megengedhetelen dolog egy ilyen jellegû készüléktõl, hogy nincsen benne saját SMS tár! Az MMS-ek a telefonban tárolódnak (mondjuk nem túl sok, saccra 200KByte), az SMS-ek viszont a kártyán. A gombok kicsit puhák, de összességében az SMS írás egyáltalán nem nehézkes, a hátralevõ karakterek számát kiírja (max 1024 karaktert enged). Az üzeneteket menüpont is fel van már készítve a Live!-ra, lévén a két utolsó menüpont a Vodafone Messenger és a Vodafone Mail. A telefonkönyvbe 500 bejegyzés fér, 3 telefonszámmal, e-maillel, stb. Ezek csoportokba rendezhetõek, és szerencsére együtt kezeli a készülék a SIM és a saját memóriát. Gyorstárcsázás is van, á lá Nokia, bár alapból és megmásíthatatlanul a SIM kártya elsõ 9 helyéhez rendeli a számokat. Lássuk a kamerát, mely az elsõ menüpont, illetve az M hosszú megnyomására is aktivizálódik. Sajnos a maximális felbontás 288*352, viszont cserébe állítható a kontraszt és a világosság. Fotózáskor ebben a telefonban is van exponálási "kamuhang". Mellékelek egy képet, hogy lássátok a minõséget. Fotózás után rögtön küldhetõ MMS-ben a kompozíció, de le is menthetjük a telefonra a képet. A csengõhangok 16 szólamúak, MIDI formátumúak. A WAPról rengeteget töltöttem le ezekben a napokban, gyakorlatilag bármi megtalálható, és természetesen csatolható MMS-be szintén. Van dallamszerkesztõ, és hangszerkesztõ, bevallom annyira nem vonzottak, hogy órákig kottát szerkesszek. A JAVA letöltés is mûködött, kicsit lassan kezdõdik a letötlés, de egyébként gond nélkül ment. Háttérképeket, GIF animációkat szintén sitty-sutty le lehet szedni, negatív viszont, hogy a könyvjelzõinket nem tudjuk SMS-ben átküldeni. Mindemellett a WAP maximálisan élvezhetõ, hála a 4+2-es GPRS-nek. A My Phone menüpontban kezelhetjük képeinket, hangjainkat, dallamainkat, könyvjelzõinket, illetve JAVA programjainkat. Itt tekinthetõ meg a még rendelkezésre álló memória (százalékban), és közvetlenül innen is lehetõség nyílik letölteni a Live!-ról újabbakat. Felhívnám a figyelmet, hogy a telefonon készített képek sehogyan nem varázsolhatóak át PC-re, csak ha MMS-ben küldjük el. A maximális memória egyébként 700KB. Az Organiser menübe egyrészt a klasszikus naptár, illetve óra/ébresztõ funkciók kerültek (figyelem, az ébresztés kikapcsolt állapotban nem mûködik!!!), másrészt itt van a számológép, illetve a hangjegyzet is. A naptár botrány. A havi nézet pofás, áttekinthetõ, de amint a felhasználó teendõket rögzítene, kiderül, hogy egy naphoz mindössze 3 (három) darab bejegyzést lehet tárolni mindenféle riasztás nélkül. Ez egy ilyen árkategóriájú telefontól gyakorlatilag röhejes. Az ébresztésbõl viszont lehet egyszerre öt darab is, de ez így nem az igazi. Viszont utolsó menüpontként van egy kis help, ami hasznos billenyûzetkombinációkról ad tájékoztatást. Ébresztásbõl 5 lehet egyszerre, beállítható napi, heti, havi rendszeresség, illetve dallam, de az egésznek a használati értéke erõsen megkérdõjelezõdik emiatt az ostobaság miatt, hogy csak bekapcsolt telefon esetén funkcionál. A számológép tartalmaz valutaátváltót is, és remekül kezelhetõ. Sharp GX-10 és GX-10i A Sharp GX-10 piacra dobása után nagyjából fél évvel jelent meg a GX-10i. A legfontosabb különbség, hogy a GX-10i már háromnormás, a burkolata sötétszürke, kontrasztosabb, minõségibb kijelzõt kapott, illetve már van lehetõség arra, hogy a Sharp oldaláról letöltött szoftver segítségével módosítsuk a telefonban tárolt adatokat, illetve ide-oda küldözgessök a PC és a készülék között, de csak adatkábellel. Valamint természetesen alapból benne van a magyar nyelv és a magyar prediktív szövegbevitel. Sok egyéb kiemelkedõ dolog nincsen, van 3 sima és 1 Java játék alapból, mindegyik minõségi, beállíthatunk környezeti profilokat, bár ezek leginkább a hangeffektetre korlátozódnak (itt lehet külön állítani, hogy a vibra szinkronban legyen a csengõdallam ritmusával), és ezzel nagyjából a funkciókat ki is merítettük. Az akkumulátor 720mAh-es Li-Ion, intenzív használattal 2 napig bírta nálam, ez közepes. Mint ahogyan az egész telefon közepes. Van benne elvileg minden nyalánkság, de sok a bosszantó, apró, kis hiba, ami elrontja az amúgy kellemes összképet. Kétségtelenül új színfolt a palettán a Sharp GX-10, kezdetnek nem rossz. De lehetne sokkal jobb.