Motorola V600

Hosszasan vártam már, hogy a kezem közé kerülhessen a meglepõen jó V525 után a nagybácsi, a V600 is. A külsõ nagyon eltalált. A V600-as tényleg fémbõl van, aminek ékes bizonyítéka, hogy ha levesszük a hátlapot, és hanyagul az asztalra dobjuk, akkor bizony a szó legszorosabb értelmében csörömpöl. Minõséget, masszivitás sugall a ház, stílusosan Motorola, a V-sorozat legszebb hagyományaival, kis krómmal feltupírozva. Mondhatni hibátlan, az én szememet csak a V525 külsõ kijelzõjének átvétele zavarta, szertinem egy fekete-fehér, vagy ezüstös külsõ display jobban ment volna az elegáns házhoz, mint ez a kék háttérfény. A V600-as is külsõ antennás, és bár látszólag kecsesebb a V525-nél, a két készüléket egymás mellé téve kiderül, hogy a méretbeli paraméterek gyakorlatilag megegyeznek. A V525-öt gömbölyded vonalai mutatják csak dundibbnak. Kellemes designelem, hogy a fedlapon levõ Motorola logo körül esemény esetén néhány a felhasználható által definiálható színû fénygyûrû világosodik ki. Kinyitva és bekapcsolva ugyanaz a minõségi, 176x220 pixeles, 65ezer színû kijelzõ elevenedik meg, amelyet már az MPX200-ban és a V525-ben is volt módom megcsodálni. Ha nem is Sharp, de egyértelmûen az élvonalba helyezhetõ az élénk, kontrasztos display, és ennek másik oka a testreszabhatóságban rejlik. A telefonkönyv 1000 bejegyzés eltárolására képes, egyszerre mutatja a SIM kártya és a készülékmemória kontaktjait. Egy névhez természetesen több szám és e-mail cím is rendlhetõ, manapság ez már alap. Kedves dolog, hogy a listázás során bejegyzéseink mellett azok kicsiny fényképe is megjelenik, feltéve, ha tároltunk el ilyet hozzájuk. Címlistánk elérhetõ alapállapotban a lefele gombra tehénkedve is. Az üzeneteknél majdnem minden rendben van. A V525-ben megismert összetett predektív szövegbevitel itt is remekül mûködik, azt hiszem, hogy nem lehet elégszer hangsúlyozni a hasznosságát, ugyanis arról van szó, hogy ha a felhasználó úgy akarja, akkor a szoftver nem erõlteti rá akaratát a júzerre, hanem csak halványan, mintegy jelzésértékûen helyezi a szó végére a saját elképzeléseinek megfelelõ befejezést, amit a használó vagy elfogad, vagy nem. Nagyon felhasználóbarát, nagyon jó megoldás, szerettem a V600-zal üzenetet írni. Annál is inkább, mert a fehéres megvilágítású, jó minõségû gombok megfelelõen nagyok, jól nyomkodhatóak, ráadásul a küldött üzenetek számára van bõven hely a készülék memóriájában, nem úgy, mint a fogadottaknak. Ugyanis a fogadott SMS-ek csak a SIM kártya kapacitásáig tárolhatóak, és nem mozgathatóak át a készülékbe. Figyelmes dolog viszont, hogy van lehetõségünk egy-egy üzenetet zárolni, ami azt jelenti, hogy nem engedi törölni a szoftver ezeket, még akkor sem, ha az "összeset törli" menüpontot választjuk. Az multimédia üzenetekkel sincs gond, több dia, kép és hang csatolható, és már a szerkesztés alatt láthatjuk, hogy hány kilobájt lesz az üzenet mérete. Csakúgy mint a V525-ben, itt is 5 megabájtos dinamikus memória áll rendelkezésünkre arra, hogy beletegyünk MMS-t, képet, hangot, JAVA játékot. A telefonban található egy teljeskörû e-mail kliens is, egyrészt mûködik hitelesített SMTP szerverekkel is, másrészt képes a telefon által ismert csatolmányok küldésére és fogadására maximum 65KB méretig. A fényképezõgép a V525-ben megismert 640x480 pixeles maximális felbontást ismerõ optika, négyszeres digitális zoommal, és állítható fényerõvel. Kicsit lassan éled fel a keresõ, de egyébként hibátlan, ha sötét a környék, akkor automatikusan hosszabb záridõvel készülnek a felvételeink - stabil kéz ajánlott. Magunkat is fotózhatjuk, ha valaki szeretné a saját fejét továbbítani, akkor csak elég a fedlapon elhelyezett tükörben betájolnia magát. A képek természetesen egybõl küldhetõek tovább MMS-ben, e-mailben és Bluetooth kapcsolattal is. Szokásunkhoz híven most is található néhány próbafelvétel a teszt alján. A testreszabhatóság az egyik legnagyobb elõnye a V600-nak. Live! szoftver volt a tesztkészüléken, de ez semmit nem vont le a telefon élvezetébõl, ugyanis gyakorlatilag minimálisra csökkenhetõ a piros szolgáltató jelenléte azzal, hogy a kilenc ikonos menü mögött végig az általunk választott háttérkép pompázik, valamint találhatóak színsémák is a telefonban, amivel a gombok színét befolyásolhatjuk. A V600-ban vannak környezethez szabható profilok is, becsukott állapotban az oldalsó gombok nyomkorászásával válthatunk egyszerûen közöttük. Nem tudok mást mondani: naon jó! A csengõhangok terén sem kell szégyenkeznie a V600-nak. 24 szólamú polifonikus MIDI-k szólalhatnak meg, de van lehetõség MP3 lejátszására is, persze csak röviden, hiszen az 5 megás tárhely nem erre lett méretezve. Egyetlen bánatom, hogy egyszerre nem tud csörögni és rezegni is telefon, elõbb vibri, aztán danol. A rezgés egyébként elég jól mozgatja a kis Motorolát, így kabátzsebben hordva le is mondhatunk a 24 szólamról. Ami új a V525-höz képest, az a videók lejátszása, 3gp formátumban rögzíthetünk és visszajátszhatunk maximum 95KB terjedelmû mozgóképet. Mi egy Nokia 6600-ról Bluetoothon keresztül küldtünk a V600-ra videot és semmi probléma nem merült fel. Az eszközök között megtalálható a kikapcsoltan is mûködõ ébresztõ (juhéj, végre), ha buták vagyunk és nem tudunk fejben számolni a közértben, akkor segít a beépített számológép, amelyben valutaátváltó is van, és innen is elérhetõ a diktafon. Szerintem debil dolog, de a hangrögzítõ úgy mûködik, hogy az oldalsó gombot kell lenyomva tartani a rögzítés idejéig. Most nem arról van szó, hogy oly nagyon elfáradt volna a hüvelykujjam, de nem látom ennek a megoldásnak semmi értelmét. Egyébként maximum egy percnyi hangjegyzet lehet a telefonban, mondani sem kell, továbbküldhetõ élbõl. A naptár, na az magas fokon nagyon remek. Heti és havi nézet van benne, jól átlátható, sõt ha olyanunk van, akkor még JAVA alkalmazás indítását is beállíthatjuk a riasztáshoz. Automatikus törlés is beállítható, tényleg nem találtam benne hibát. Kipróbáltam a konferenciabeszélgetést is, szerintem ennyire pofonegyszerûen még nem láttam megoldani ilyesmit, elindítom a két hívást és csak egy gombnyomás és máris összekapcsolódtak. Én pedig úri módon hallgathatom a beszélgetést akár kihangosítva is. Szerintem (és remélem) csak a tesztkészülék hibája, de olykor beszélgetõpartnereim nem hallottak, így ezûton is elnézést kérek tõlük, ha egyes kérdéseikre esetleg ingerülten válaszoltam volna, de utálok mindent többször elmondani. Adatkommunikáci szempontjából ugyanazt hozza a V600, mint a V525. Infra nincs (miért nincs?), Bluetooth van, és a telefon remekül kommunikált Nokia 6600-val, Motorola V525-tel és Ericsson T610-zel is. Mással nem próbáltam, de szerintem ez már elég bizonyíték a kétkedõknek ahhoz, hogy felfogják, hogy a szolgáltató nem korlátozta le a Bluetooth használatát. A 4+2 idõréses GPRS jól mozgatja a 2.0-ás WAP böngészõt, és természetesen modemként is mûködik a telefon, így akinek nincs jobb lehetõsége, az internetezhet is vele. Sajnos az akkumukátor még mindig harmatgyenge, bár a V525-höz képest, ez most kemény két teljes napig húzta, de a vége felé már nagyon vigyáztam, hogy mikor nyitogatom ki õkelmét, nehogy a kijelzõ lezabálja a megmaradt töltöttséget is. Oh, még egy érdekesség, sajnos sehogyan nem találta meg egymást a SonyEricsson Bluetooth Headset és a V600, úgy fest, hogy az amerikai csoda csak a saját kütyüivel hajlandó együttmûködni. A beépített JAVA játékok közül a kaszkadõrös és a Monopoly már ismerõs a V525-bõl, itt még egy újabb zenélõs cucc található, amivel csillagokat kell levadászni... mindegy, akinek a játék a fontos a telefonban, az majd úgyis letöltöget fût-fát a WAPról. A végére a véleményem. Igen, nekem kéne. Ráadásul egész hadsereg új Motorola érkezik a közeljövõben, ha ez a minõség lesz rájuk jellemzõ, akkor az amerikai gyártó keményen megvetheti a lábát Európában,